„Testvériskolai együttműködés a Délvidéken”

A 18. században karcagiak települtek ki Bácskossuthfalvára. Napjainkban a testvér-települési kapcsolatok aktívvá válásával, a moravici idős Kovács Gyula Általános Iskola és a karcagi Kováts Tagintézmény tantestületének szakmai együttműködésével, a diákok utaztatásával újtipusú kirajzás részesei vagyunk. A múltban gyökerező szálakat szeretnénk erősíteni a fiatalokban - a közös értékek feltárásával, a 2016-ban megkötött testvériskolai megállapodással. Ezt a törekvést segítette a nyolcadik alkalommal megszervezett út, melynek anyagi fedezetét a HAT-18-01-0376 pályázatunk biztosította.

Délvidéki első megállónk Szabadkán volt, ahol sétáltunk a belvárosban, ismerkedtünk a szecessziós építészet jegyeivel.  Megcsodáltuk a Városházát, melynek építői magyar mesterek voltak, díszítése a magyar történelem jelképeit tartalmazza. A Kosztolányi-emlékszobában a magyar irodalom órákon tanult költők emlékeit, valamint Kosztolányi műveit láthattuk. Fotózkodtunk a Zsolnai szökőkútnál, a felújított zsinagógában és Kosztolányi köztéri szobra előtt. Bajmokhoz közeledve rövid megálló következett, szalagkötés és emlékezés az 1848-49-es szabadságharc ütközete, a kaponyai csata emlékművénél.

A csapat szállása a Mikszáth Kálmán: Noszty fiú esete Tóth Marival című regény főhősnőjének, Ungár Piroskának a családjáé volt. Ez külön érdekessé tette ezt a helyet. A falu történelmének, nevezetességeinek, legendáinak megismerésében a moravici iskola tanára segített nekünk. Szalagot kötöttünk a Kossuth-szoborra, elénekeltünk egy Kossuth-nótát. Folyamatosan a közös eredet nyomainak felfedezése zajlott: mi az, amit otthon már láthattam? Legtöbb hasonlóságot a helytörténeti kiállításon és a patikamúzeumban találtunk. A református templom udvarán kunbaba és turulszobor van, ilyeneket nálunk is láthatunk.

A moravici tanulókkal vegyesen négyfős csapatokat alakítottunk a játékos helytörténeti vetélkedőhöz, mely során bejártuk újra a falut, de már a helyi diákokkal együttműködve. 
Este a tornateremben játékos sorversenyt szerveztek a testvériskola nevelői.

Másnap korán keltünk, egész napos kirándulás várt ránk. Óbecsén a Than testvérek emlékházában remekül érezte magát a csapat.  Than Károly vegyész tiszteletére egy természettudományos játszóházat alakítottak ki. A levegőágyútól kezdve a görbe tükörig, a logikai játékokig sok mindent kipróbáltunk, miközben Than Mór festményeit is megcsodáltuk. A Tiszát a Dunával összekötő Ferencz- csatornára épített zsilip a 20. század elejének világhírű építménye volt a technikai megoldásai miatt. Tervezésében közreműködött a később híressé vált Gustav Eiffel is.

Törökbecsére buszoztunk tovább, ahol Gróf Leiningen-Westerburg Károly utolsó napjairól, családjáról mesélt kísérőnk, Crnkovity Gábor, a moravici iskola igazgatója, majd a történelmi események felelevenítése után szalagot kötöttünk az aradi vértanú tiszteletére. Ezt a szobrot városunk szobrászművésze, Györfi Sándor készítette.

A beodrai Traktormúzeum és kiállítás a szakmatanuláshoz, pályaorientációhoz is segítséget adott. Rengeteg régi járművet, működő modelleket, mára kihalt mesterségek eszközeit láttunk. A csoporttal utazó Lévai Kálmán a gyűjtemény tulajdonosának egy ősi szalagos magnót ajándékozott, mellyel nagy örömöt szerzett, hisz ilyen még nem volt. A közelmúltban alakítottak ki egy kiállítóhelyet, mellyel az ott született Popov életét, ügynöki múltját mutatják be. Róla mintázták meg a James Bond filmek főhősét.

Az aracsi Árpád-kori pusztatemplom a délvidéki magyarság jelképévé vált, téglái a Budai-hegységből valók. Óbecsére visszatérve szabad program következett, közös fagyizás, vásárlás.
Úton hazafelé a napi eseményekhez, látnivalókhoz kapcsolódóan záporoztak a kérdések, melyek helyes megválaszolásáért cukorkát, valamint pontot lehetett kapni. Öt pontot földrajzból, vagy történelemből be lehetett váltani egy ötösre.

A harmadik napon az első célállomás Topolya mezőváros volt.  A tájházban rájöttünk arra, hogy az ottani emberek hasonlóan éltek, laktak, mint nagyszüleink, dédszüleink.  A kovács-, bognár műhelyben a régi mesterségek tanulmányozása volt a cél, a Krai kastélyban működő múzeum gazdag kiállítása több meglepetést tartogatott. Láttunk mamutfogat, megtekintettük a Munk Artúr (író, orvos, katonaorvos) tiszteletére készített kiállítást, … Kis csoportokban tölthettük el a szabadidőt, gyakorolhattuk a dinárral való vásárlást, fizetést.

Topolya határában találtunk egy szélmalmot, melynek hiányzott a vitorlája, mint a miénknek. Kiscsapatunk éppen körbeérte.
Délvidéki kalandozásunk utolsó helyszíne Palics volt.  Sétáltunk a tóparton, a parkban, tanulmányoztuk a szecessziós villákat, építményeket, fotózkodtunk Vermes Lajos szobránál, aki az újkori olimpiák előtt palicsi nyári és téli olimpiai játékokat szervezett. A hatalmas állatkertre a másfél óra kevés volt egyeseknek, de indulnunk kellett, hisz az iskolában még vártak bennünket. A gazdag program az iskolai táncesttel zárult.

A negyedik napon reggel elköszöntünk a szállásadóktól. A búcsú pillanatai közben említést tettünk a Nemzeti Összetartozás napjáról, arról, miért fontosak ezek a látogatások, majd csatlakoztunk a moravici diákokhoz, akiknél az iskolahét lezárására zajlott. Részt vehettünk a barátságról, a családról, kötődésekről, szerelemről szóló játékos vetélkedőn.

Az iskola ebéddel vendégelte meg csapatunkat, majd még sétáltunk a faluban, megnéztük helytörténeti kiállítást és a galériát. Vendéglátóinktól elbúcsúztunk és hazaindultunk.

Ismét Tompánál léptük át a határt. A buszsofőr pihenőjét Kecskeméten töltötte, így a gyorsétteremben megvacsorázhattunk.

Kicsit fáradtan, de jó hangulatban érkeztünk haza. Az iskola előtt a szülők, hozzátartozók már várták a csoportot. Megkezdődtek az élménybeszámolók, melyek az értékelő- és a bemutató órán folytatódtak.

Összességében kellemes utunk volt, sok programmal, alakuló kapcsolatokkal. A 22 hetedikes Kováts-os diák és négy kísérője maradandó élményekkel zárta a „Határtalanul!” programot. 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma pályázata által finanszírozott út megvalósítására
1 181 375,- Ft-ot nyertünk.

Köszönjük a lehetőséget!
     
Lévainé Kovács Róza
intézményvezető-helyettes
projektvezető