Összetartozunk: Karcag-Szepsi

Már csaknem egy éve készültünk arra, hogy elinduljunk felfedezni a Felvidék történelmét, nevezetességeit, szépséges tájait, állat- és növényvilágát, az itt élő magyarok életét, szokásait. Mindezt a Határtalanul pályázat segítségével tudtuk megvalósítani.

Több éve baráti kapcsolatot ápolunk a szepsi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium diákjaival és tanáraival. A pályázat kiírásakor ezért nem is volt kétséges, hogy osztályunkkal hozzájuk szeretnénk ellátogatni, folytatva a hagyományokat.

Június 4-én, a nemzeti összetartozás emléknapján indultunk: 18 hetedikes diák és 2 kísérő. Azért választottuk ezt az időpontot a találkozásra, hogy jobban összekovácsoljon bennünket ez az alkalom, - határon inneni és túli diákokat-, és segítse velünk megértetni közös múltunk, kultúránk, értékeink fontosságát. Nem az ismeretlen felé tartottunk, hiszen nagyon sok beszélgetésen és négy előkészítő foglalkozáson vettünk részt.

Érkezésünk után köszöntöttük testvériskolánk 7. osztályos diákjait és tanárait,
majd együtt mentünk Szepsi Csombor Márton és Szepsi Laczkó Máté emlékművéhez, ahol elhelyeztük tiszteletadásunk jeleként koszorúinkat.  Ezek a pillanatok mindannyiunk számára nagyon emlékezetesek maradtak, hiszen az M1 Televízió élő adásban közvetítette az eseményt, és mi is szólhattunk egy kis riport erejéig. Ezután a bormúzeum és a kovács múzeum gyűjteményével ismerkedtünk meg. A Szentléleknek Szentelt Római Katolikus templomban fogadtuk Esperes úr áldását, meghallgattuk beszédét, melyben azt is megemlítette, hogy az egyik freskót Karcag város adományából festették.

Visszaérve az iskolába előadtuk gondosan összeállított kis műsorunkat, ami mindenki számára nagyon megható volt. Ajándékaink átadása után közösen fákat és virágokat ültettünk, majd elkezdődtek a barátságos mérkőzések, amelyeken kellemesen el is fáradtunk. Este találkoztunk új barátainkkal, akikkel feladatlapot töltöttünk ki az aznapi eseményekről, majd együtt énekeltünk és sétáltunk.

Másnap a túrázásé volt a főszerep. A hegymászás alkalmával eljutottunk Torna várához, ahol láthattuk az egyedi tornai vértövet, és félhettünk viperától is. A Szlovák- karszt vadregényes Szádelői-szorosában megfigyelhettük az ott élő állatokat és növényeket, a hegység legszebb alakzati képződményeit. Nagyon tetszett mindenkinek az áji patak és a vízesés.

Az utolsó napon megtekintettük a jászói barlangot, majd elsétáltunk a premontrei kolostorhoz, és az egykori apátsági halastavakhoz. A merészebbek még túráztak a Várhegyre, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt Jászóra. Később Kassa felé vettük utunkat, ahol a Szent Erzsébet-dómban megkoszorúztuk II. Rákóczi Ferenc földi hamvait. Innen a Rodostói- házhoz látogattunk el. Furulyadallam kíséretével Rákóczi-nótákat énekeltünk, majd egy felolvasással emlékeztünk meg a bujdosókról. Városnézés után fájó szívvel indultunk hazafelé. Szinte mindenki szeretett volna még maradni.

Utunk során feledhetetlen élményekkel, nagyon sok tudással, még több barátsággal gazdagodtunk! Sokunknak nem lett volna lehetősége arra, hogy ide eljusson, ezért is tartozunk köszönettel mindazoknak, akik segédkeztek ennek a kirándulásnak a létrejöttében!

A Karcagi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Kiskulcsosi Általános Iskolai Tagintézménye
7. osztályos tanulói és Dr. Király Józsefné osztályfőnök